Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, a dráma és az epika műnemében egyaránt remekművek sorát alkotta. Alig lépett ki a kamaszkorból, már zajos és botrányos irodalmi sikereket aratott. Huszonöt évesen jelentette meg első regényét, Az ifjú Werther szenvedései c. alkotást, ami világhírűvé tette. Goethének számos más híres alkotása van, legfőképp azonban a Faust szerzőjeként él a világ tudatában. Egész életén át dolgozott rajta, ez szellemi önéletrajza. Faust – az emberiség jelképes megtestesítője – az élet célját és értelmét keresi, s a drámai költemény azt az utat mutatja be, amíg megtalálja a választ az emberi lét legalapvetőbb : szabad földön, szabad néppel, munkával alakítani a valóságot. Főbb művei:
1767 – Annette 1770 – Új dalok (Neue Lieder)
1771 – Viszontlátás és búcsú (Willkommen und Abschied)
1771 – Májusi dal (Mailied)
1772 – A vándor vihardala (Wanderers Sturmlied)
1773 – Götz von Berlichingen (Götz von Berlichingen mit der eisernen Hand)
1773 – Mohamed éneke (Mohomets Gesang)
1774 – Prométheusz (Prometheus)
1774 – Ganümedész (Ganymed)
1774 – Az ifjú Werther szenvedései
1774 – Clavigo
1775 – Ős-Faust (Urfaust)
1775 – Stella
1776 – Charlotte von Steinhez (Warum gabst du uns die tiefen Blicke)
1777 – Téli utazás a Harz-Hegységben (Harzreise im Winter)
1779 – Iphigenia Tauriszban (Iphigenie auf Tauris)
1779 – Szellemek éneke a vizek fölött (Gesang der Geister über den Wassern)
1780 – A vándor éji dala (Wanderers Nachtlied)
1781 – Az emberiség határa (Die Grenzen der Menschheit)
1782 – Mieding halálára (Auf Miedings Tod)
1783 – Ilmenau
1784 – A gránitról (Über den Granit)
1785 – Rejtelmek (Die Geheimnisse) – töredék
1789 – Egmont 1790 – Faust – töredék
1790 – Római elégiák (Römische Elegien)
1790 – Torquato Tasso
1795 – Mese. A zöld kígyó és a szép Liliom (Das Märchen von der grünen Schlange und der schönen Lilie
1795 – Wilhelm Meister tanulóévei (Wilhelm Meisters Lehrjahre)
1796 – Xéniák (Xenien)
1797 – A bűvészinas (Der Zauberlehrling)
1797 – A kincskereső (Der Schatzgräber)
1797 – A korinthuszi menyasszony (Die Braut von Korinth)
1797 – Az isten és a Bajadér (Der Gott und die Bajadere)
1798 – Hermann és Dorottya (Hermann und Dorothea)
1799 – A növények alakváltozása (Die Metamorphose der Planzen)
1804 – A természetes lány (Die natürliche Tochter)
1806 – Az állatok alakváltozása (Metamorphose der Tiere)
1808 – Faust – I. rész
1809 – Pandora
1809 – Vonzások és választások (Wahlverwandschaften)
1810 – Színtan (Farbenlehre)
1812 – Költészet és valóság (Dichtung und Wahrheit. Aus meinem Leben)
1819 – Nyugat-keleti díván (West-östlicher Divan)
1821 – Wilhelm Meister vándorévei (Wilhelm Meisters Wanderjahre)
1827 – A szenvedély trilógiája (Trilogie der Leidenschaft), Marienbadi elégia (Marienbader Elegie)
1829 – Utazás Itáliában (Italienische Reise)
1832 – Faust – II. rész |
