A silbak szó német eredetű, régiesnek számít. Bizonyára  katonai kifejezésként került a magyar nyelvbe. Jelentése őrszem, katonai őr. Másodlagos jelentése őrség, őrhely. Ebből a főnévből már a magyar -l igeképző alakította ki a silbakol szót, vagyis örködik. Igeként ugyanúgy ragozható mint a többi nagyar ige. Tehát a -t múlt idő jelével: őrködött.