Héraklész másik ismert latin nevén Hercules görög mitológiai hős, Zeusz főisten és Alkméné tirünszi királynő gyermeke. A görög mondavilág legismertebb alakja mind a mai napig. Többet tett a világért és az egyszerű emberekért, mint sokan mások együttvéve, ugyanakkor sokat is szenvedett, épp ezért érdemelte ki hírnevét és a hősiességéről szóló legendákat. Tettei jutalmaként elnyerte a halhatatlanságot.

Thébaiban látta meg a napvilágot, anyja Alkméné akkor menekült ide férjével, Amphitrüónnal, amikor a férfi egy veszekedés során megölte apósát, Élektrüónt, s félt a Élekrtüon testvérének, Szthenelosznak bosszújától. Zeusz tudott Héraklész születéséről és nem csak azért, mert az istenek királyaként mindenről tudott, hanem azért is, mert Alkméné Zeusz fiával volt várandós. (Alkméné nagyon tetszett a főistennek, és egyszer, amikor férje nem volt otthon, Zeusz magára öltötte Amphitrüón alakját, s így minden nehézség nélkül bejutott a nő hálószobájába.) Mikor elérkezett a nap, hogy Héraklész megszülessen Zeusz nem tudta tartóztatni magát, és az istenek tanácsában azt jósolta, hogy aznap fog világra jönni a legnagyobb hős. Héra persze (ismerve férje természetét) azonnal megsejtette, hogy ismét valami szerelmi kalandról lehet szó, és bosszút esküdött. Tettetvén, hogy nem hisz férje jóslatának, kicsikart belőle egy esküt, hogy aki aznap fog születni, valóban uralkodni fog minden férfi fölött, még ha Zeusz nemzetségéből származnak is. Mikor erre Zeusz felesküdött, Héra azonnal intézkedett, hogy Sztenelosz felesége, Nikippé - aki még csak 7 hónapos terhes volt - még aznap szülje meg fiát, közben Alkméné szülését pedig késleltette, ezért Heraklész háromnapos vajúdás után jött a világra. Ezután az eskünek megfelelően Zeusz fia, Héraklész, a gyenge és halandó Eurüsztheusznak a szolgájává lett.

Születésének történetén újabb csavart tesz az, hogy Héraklésznek volt egy fél-ikertestvére; ugyanis azon az éjszakán, amikor Alkméné Zeusszal hált, lefeküdt férjével is így lett fél-testvére Iphiklész.

Születésekor Héraklész a nagyapja után kapta nevét, az Alkeidészt. Héraklészként csak később kezdték el emlegetni, mondván Héra által vívta ki dicsőségét. (Hagyományosan így magyarázzák nevének eredetét.)

Tény az, hogy Héra e dicsőséghez akaratán kívül járult hozzá, hiszen a férje hűtlenségét akarta megbosszulni rajta és bosszújának középpontjába állította és mindig csapdákat eszelt ki Héraklésznak, de ő sikeresen vette az akadályokat. Héraklész még a bölcsőben feküdt, amikor Héra két kígyót küldött elpusztítására, de Héraklész mindkettőt megfojtotta. Ereje és ügyessége ámulatba ejtette Amphitrüónt és gondoskodott róla, hogy a fiú a legjobb tanítást kapja, jobbat, mint tulajdon fia, Iphiklész. Az ifjú Héraklészt fegyverforgatásra Kasztór, nyilazásra az oikhaliai király, Eurötosz tanította. Bölcsességre Zeusz igazságos fia, Rhadamanthüsz oktatta. Zenélni pedig magának Orpheusz testvérétől, Linusztól tanult. Héraklész jó tanítványnak bizonyult, egyedül a lantjátékkal nem boldogult. Egyszer tanára, Linosz megdorgálta ezért, mire Héraklész akkorát ütött rá a lantjával, hogy azonnal meghalt.

Amphitrüón látva a hatalmas erőt és szörnyű viselkedést, úgy döntött, messzire száműzi Héraklészt; elküldte a Kithairon hegyére, hogy ott jószágokat legeltessen. Jól érezte magát a hegyen és szerette is, amit csinál, csak az nyugtalanította, hogy garázdálkodik a környéken egy oroszlán, ami egyaránt pusztítja a jószágokat és embereket. Ezért úgy döntött, végez vele és emlékbe elhozta a vadállat lenyúzott bőrét. 18 éves koráig élt a hegyen, amikor úgy döntött, otthagyja és szétnéz a nagyvilágban és feleséget keres magának. Egy óriási kőrisfa törzséből dorongot faragott magának, az oroszlán bőrét a vállára terítette és elindult Thébai felé. Az úton találkozott Erginosz orkhomeneszi király adószedőivel, s kiderült, hogy ők is Thébaiba tartanak, hogy elvigyék azt a 100 ökröt, amit Kreón thébai király azóta fizet, amióta Erginosz legyőzte őt. Mivel Héraklész nem tartotta igazságosnak az adót és az adószedők sértegették is, ezért Héraklész levágta fülüket és orrukat és hátrakötözött kézzel küldte őket haza.

Nemsokára Erginosz válaszolt a sértésre és hadseregével megjelent Thébainál. A város védelmét Héraklész látta el és arra kötelezte a legyőzőtt Erginoszt, hogy kétszer annnyit adjon vissza Thébainak, amennyit ő addig elvett tőlük. Kreón király hálából nekiadta lányát, Megarát és fele palotáját. Héraklész Thebaiban telepedett le és nemsokára három gyermek apjának mondhatta magát.

Héra ekkor - látva Héraklész sikereit- újra közbeavatkozott. Mivel tudta, hogy erejétől nem foszthatja meg, ezért tébolyt bocsátott a nagy hősre. Őrültségi rohamában végzett mindhárom gyermekével és testvérének, Iphiklésznek is megölte két gyermekét. És ekkor jött Héra igazi bosszúja; ezek után újra megvilágosította Héraklész elméjét. Mint mindenkinek, aki gyilkosságot követett el, el kellett hagynia a várost. Héraklészt nagyon megviselte szörnyű tette, és Delphoiba indult, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot, hogyan szabadulhatna meg bűnétől. Az isten Püthia szavaival szólva a következőket mondta: „Menjen el mükéné királyához, Eurüsztheuszhoz és szegődjön a szolgálatába, s ha elvégzi azt a 12 munkát, ami Eurüsztheusz határoz meg, akkor megtisztul a gyalázattól és bűntől és elnyeri a halhatatlanságot.”