A spártai és az athéni nevelés egyik igen fontos része volt a gimnasztika, mely állami felügyelet alatt folyt az e célra létesített iskolákban, a palaisztrában és a gümnaszionban. Spártában a nők is végeztek gimnasztikát.

A két legfontosabb testgyakorlat a futás és a birkózás volt. Emellett szerepelt még a távolugrás ólomlendítőkkel, célba- és távoldobás gerellyel és az ökölvívás. A testgyakorlat végeztével fürdő várt a fiatalokra. Az úszást is rendszeresen gyakorolták, fontosnak tartották, hogy mindenki tudjon úszni. Erre vall gyakran használt mondásuk: "Se úszni, se olvasni nem tud."

A görög nevelés tehát igen korán felismerte a testnevelés fontosságát. Magyarországon a 17. században vonult be a sport az iskolába. Kezdeményezője Comenius Ámos János (J. A. Komensky), a világjelentőségű cseh pedagógus volt. Comeniust Lorántffy Zsuzsanna hívta meg a sárospataki kollégium újjászervezése érdekében. 1650-től 1654-ig tartózkodott az országban.