Giuseppe Fortunino Francesco Verdi (1813. október 10. – 1901. január 27.) a 19. század legnépszerűbb olasz zeneszerzője volt, az operának (Mozart és Wagner mellett) kimagasló egyénisége. Műveit ma is nagy sikerrel játsszák világszerte, néhány operarészlete igazi slágerré vált, mint például a La donna è mobile (Az asszony ingatag) a Rigolettóból. A francia és német befolyásokat követve áttörte korának bel canto kliséit, és a zenedráma szolgálatába állította az éneket, kritikusai emiatt gyakran nyersnek, csiszolatlannak minősítették zenéjét. Mesterműveket alkotott mint fiatalember, mint érett komponista és mint idős zseni, melyeket a mai napig a világ összes operaházában előadnak.

Verdi jó barátja, Enrico Tamberlick tenorista közbenjárására a Cári Színház felkérte egy opera megírására az 1861-62-es szezonra. A téma, amit először választott (a Victor Hugo jegyezte Ruy Blas), a cári cenzorok számára elfogadhatatlan volt. Végül Giuseppina közbenjárásával Angel Saavedra Don Alvaro, o La fuerza del sin drámája mellett döntött. Verdi felvázolt egy forgatókönyvet, melyet elküldött Piavénak, hogy írjon hozzá librettót. A szövegkönyv rövid idő alatt, 1861 augusztusa és novembere között elkészült, A végzet hatalma címmel. A kiválasztott énekesek megbetegedése miatt azonban nem sikerült színre vinnie a darabot, melyet végül a következő operaszezonra halasztottak. A premierre 1862. november 10-én került sor.

Giuseppe Verdi operái

Oberto, San Bonifacio grófja (1839)
A pünkösdi királyság (1840)
Nabucco (1842)
A lombardok (1843)
Ernani (1844)
A két Foscari (1844)
Giovanna D'Arco (1845)
Alzira (1845)
Attila (1846)
Macbeth (1847)
A haramiák (1847)
Jeruzsálem (1847)
A kalóz (1848)
A legnanói csata (1849)
Luisa Miller (1849)
Stiffelio (1850)
Rigoletto (1851)
A trubadúr (1853)
La Traviata (1853)
A szicíliai vecsernye (1855)
Simon Boccanegra (1857)
Aroldo (1857)
Az álarcosbál (1859)
A végzet hatalma (1862)
Don Carlos (1867)
Aida (1871)
Otello (1887)
Falstaff (1893)

A végzet hatalma (olaszul La forza del destino) Giuseppe Verdi egyik négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Francesco Maria Piave írta Ángel de Saavedra, Rivas hercegének azonos című drámája alapján. Ősbemutatójára 1862. november 10-én került sor Szentpéterváron. Magyarországon először 1875. november 9-én mutatták be a Nemzeti Színházban.

Szereplők (hangfekvés)

Calatrava márki (basszus)
Leonora di Vargas, a lánya (szoprán)
Don Carlos di Vargas, a fia (bariton)
Don Alvaro, mesztic, az inka királyi család leszármazottja (tenor)
Preziosilla, fiatal cigánylány (mezzoszoprán)
Páter Guardiano, ferences szerzetes (basszus)
Fra Malitone (bariton)
Curra, Leonora komornája (mezzoszoprán)
Trabucco, öszvérhajcsár (tenor)
Öszvérhajcsárok, spanyol és olasz parasztok, katonák, ferences szerzetesek, koldusok, vidéki nép.