Hervé, valódi nevén Florimond Rongé (1825-1892)francia zeneszerző, a könnyed hangú francia operett megteremtője. Több, mint 80 operettet írt  többnyire saját szövegkönyvére.

Leghíresebb műve a Nebáncsvirág. 

Orgonajátszó volt Párizsban és amellett apró népdalokat komponált. A Mamsell Nitouche (Nebántsvirágnak) orgonajátszó szerepében önmagát örökítette meg. 1851. a Palais Royal színháznak karmestere lett és ezóta több száz apró, fülbemászó couplet-dalt irt, melyek a pajzán beulevard-közönségnek roppantul megtetszettek és Judicnével együtt körüljárták a földet. 1854. a Folies caprices-ben kis színházat alapított, melyben nagyobb bohózatokat és többfelvonásos operetteket is adott elő. Ilyen a Le petit Faust, Chilperic, Les Turcs és a L'oeil crevé. Legismeretesebb a La femme a papa-, a La Cosaque-, a Nebántsdvirág- és a Lilli-hez írt pompás könnyűded zenéje."

"Le Compositeur tokué" - A meghibbant zeneszerző. Így emlegették Florimond Rongert - Hervét - kortársai egyik kedves egyfelvonásosa után szabadon. És valóban, a "dilis" Hervé oly mértékben hitt a zene erejében, hogy szomorúkórosokat gyűjtött maga köré, gyógyítván őket a "musicoterápiával". Amúgy persze egészségeseknek írt zenét, s lévén színész - nem egyszer el is játszotta zenés darabjai főszerepét. Egyszer, egyetlenegyszer még fordult is a kocka: Nebántsvirág című "musett"-jében, Floridor kettős életének bemutatásával saját fiatalkorát gúnyolta ki. Mert a XIX. század új műfaja, az operett nem tudott meglenni az irónia, önirónia, szarkazmus: a "csúfolódó, pikáns, útszéli dal nélkül."