A körte az Óvilág partvidéki és enyhe éghajlatú területein honos, Nyugat-Európától Észak-Afrikáig és Ázsiáig bezárólag. Közepes méretű fák, 10-17 méter magasra nőnek, gyakran keskeny, magas koronával, némely faja pedig cserje méretű.

A levelek váltakozó állásúak, egyszerű, 2-12 cm hosszú levelek, egyes fajokon fényes, másokon sűrű ezüst-szőrös felülettel; alakjuk a széles-oválistól a keskeny lándzsásig terjed. A legtöbb körte lombhullató, kivéve 1-2 délkelet-ázsiai faját, melyek örökzöldek. Jól tűrik a hideget, akár a −25 °C – −40 °C-os teleket is, kivéve az örökzöld fajokat, amik csak kb. −15 °C-ig viselik el.

Ötszirmú virágai fehérek, néha sárgás vagy rózsaszínes árnyalatúak, 2-4 cm átmérőjűek. A rokon almához hasonlóan a körte is almatermés, a vad fajoknál 1-4 cm átmérővel, néhány nemesített változata akár 18 cm hosszú és 8 cm széles is lehet; alakja az ellipszoid vagy gömbszerű formától a nemes körte klasszikus körteformájáig (hosszúkás alapi rész, gömbölyded vég) terjed.

Termesztése, megporzása, szaporítása az almáéhoz igen hasonló.

Kb. 30 főbb faja, nagyobb alfaja és természetben előforduló hibridje létezik.