A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezete. Varsóban, Lengyelországban alapították meg 1955. május 14-én a Szovjetunió javaslatára, amely a szervezeten belül csaknem az összes hatalmat birtokolta.

A Varsói Szerződés megalakítása az NSZK újrafelfegyverzése és a Nyugat-európai Unió megalakulása ellenlépéseként jött létre. A Szovjetunió csapatainak a partnerország területén történő állomásoztatásával igyekezett ellensúlyozni a NATO-t, és szorosabban magához vonni a közép- és kelet-európai államokat. A Szovjetunió felmondta Nagy-Britanniával és Franciaországgal a háború idején kötött segítségnyújtási szerződését, és˙1955. május 14-én megalakította a Varsói Szerződést.

Tagjai 

• Szovjetunió
• Albánia (1961-től, a szovjet-kínai konfliktus kezdetétől nem vett részt az üléseken, 1968-ban kilépett)
• Bulgária
• Csehszlovákia
• Lengyelország
• Magyarország
• NDK (a Varsói Szerződés katonai szervezetéhez csak a Nemzeti Néphadsereg megalakulása után, 1956 januárjában csatlakozott, 1990-ben Németország újraegyesítésével tagsága megszűnt)
• Románia

A „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést" a későbbiekben kétoldalú szerződésekkel egészítették ki, melynek értelmében a tagállamok hozzájárultak ahhoz, hogy szovjet csapatok állomásozzanak a területükön. Védelmet, támaszt kínált a kisebb államoknak, a Szovjetunió számára pedig biztonsági övezetet jelentett nyugati határán. A kétoldalú megnemtámadási egyezmények helyébe többoldalú védelmi szervezet lépet. A tényleges hatalmi viszonyokon keveset változtatott, de a Szovjetuniónak cserelehetőséget nyújtott a NATO feloszlatása fejében. Egyúttal lehetőséget teremtett a szovjeteknek, hogy rendezze a népi demokráciákban állomásozó csapatai státuszát, ami az 1956. őszi válság után elkerülhetetlenné vált. A Szovjetunió befolyása a Szerződés legerősebb hatalmaként meghatározó volt. A marxista-leninista felfogás igazságos és jogtalan háborút különböztetett meg. Előbbi célja a támadások elleni védekezés, és „valamely nép felszabadítása a kapitalizmus rabszolgasága alól." Az évek során egyre fontosabb szerepet kapott a szocializmus megőrzésének kollektív felelőssége. Eszerint ha a szocializmus az egyik szerződő államban veszélybe kerül, akkor a többi országnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a szocializmus megőrzése a szövetség révén (ezt tartalmazza a korlátozott szuverenitás elvét kimondó Brezsnyev-doktrína).

Megszűnése 

1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a szerződés katonai szervezetének megszűnéséről szóló dokumentumot.

1991. április 1-jén hivatalosan megszűnt a Varsói Szerződés katonai szervezete.

1991. július 1-jén hivatalosan megszűnt a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete.

1999. március 12-én a Varsói Szerződés egykori tagállamai közül Csehország, Magyarország és Lengyelország a NATO tagja lett.

2004. március 29-én Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia is csatlakozott az Észak-atlanti Szövetséghez.