RÓNA József (1861, Lovasberény - 1939, Budapest) szobrászművész.
Bibliai, mitológiai témájú kisméretű szobraira nagy szakmai felkészültség, naturalista felfogás jellemző. Fő műve Savoyai Eugén neobarokk lendületű, reprezentatív hatású lovas szobra (Budapest) . Egyéb emlékművei Zrínyi szobra Budapesten, Kossuth miskolci és szegedi szobra, Szemere Bertalan miskolci, Klapka komáromi szobra, 1922-ben gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban

Róna Józseftől Zenta városa rendelte a szobrot, azonban nem tudták kifizetni. Így maradt Budán (itt Savoyai szintén harcolt) és került 1900-ban a királyi palota udvarára a közel 5 méter magas bronzalkotás.Ezen a helyen eredetileg I. Ferenc József szobrát tervezték felállítani, de erről maga a király mondott le, és így kerülhetett ide...

Róna Józseftől Zenta városa rendelte a szobrot, azonban nem tudták kifizetni. Így maradt Budán (itt Savoyai szintén harcolt) és került 1900-ban a királyi palota udvarára a közel 5 méter magas bronzalkotás.

Ezen a helyen eredetileg I. Ferenc József szobráttervezték felállítani, de erről maga a király mondott le, és így kerülhetettide a törökök Magyarországról való kiűzésében egyik legnagyobb szerepet játszóhadvezér szobra. A kommunizmus idején először nem akarták visszaállítani ahelyére az "osztrák generálist", de végül nem találtak jobbat.

Savoyai bal kezével visszatartja a lovát, feszült figyelemmel kíséri a (zentai) csata menetét, jobbjában hadvezéri pálcát tart. A mészkőtalapzatot bronzreliefek díszítik, a zentai sáncok bevételét, illetve a híres lovasrohamot ábrázolják. Felettük egy fiatal és egy öreg török fogoly ül. A mellékalakokat Ivan Mestrovic faragta