Mint az ízeltlábúak többségénél, a pókok vázát is a külső kitinváz alkotja. Ezen találhatók a kitinszőrök, amelyeknek különböző típusai vannak. A legfontosabbak az érzékelésért felelős szőrök, az állat ugyanis - mivel szinte vak - ezek segítségével tájékozódik. A madárpóknak 4 pár járólába van, amelyek végén (pontosabban utolsó 2 ízén) scopula szőrök (ecsetszőrök) és lábkarmok találhatók. Ezekkel szinte bármilyen felületen képes megkapaszkodni.

Az állat járólábai (amelyek 7 ízből állnak) és csáprágói az előtesten találhatók. Az utótesten csupán a tüdők (2 pár trachea tüdő), ivarszervek és fonószemölcsök foglalnak helyet. Az állat testét kitinváz borítja, amely nem képes tágulni/növekedni, ezért a további fejlődéshez vedlésre van szüksége. A vedlés során az állat képes regenerálni elvesztett és az előző vedlés során hibásan kialakult végtagjait. Ehhez a póknak szüksége van egy bizonyos exuviális folyadékra, amit vízből képes előállítani. A vedlést a pók fejjel lefelé, oldalra dőlve és állva is végezheti, úgyhogy amikor ilyet látunk, ne piszkáljuk, mert a megzavarásának komoly következményei lehetnek.

Az adult (szaporodóképes) hím nagy átalakuláson megy keresztül, többet nem vedlik, és hamarosan elpusztul. A változás lehet a testalkat, esetleg a mintázat változása; a tapogatók átalakulása (bulbus/embolus - ezzel helyezi be a spermát a nőstény ivarszervébe), illetve egyes fajok mellső lábainak változása (a tibia ízein létrejönnek sarkantyúk).