Egyes emlősök eredeti nevei rituális okokból nem maradtak fenn. A farkasok (nádi farkas a topartian fvéregh), illetve a szarvasok megjelölésére szolgáló eredeti szavak ugyanis – mivel ezen állatok neve tabu volt, így tilos volt kimondani – a használat hiánya miatt elvesztek. Helyettük a tilalmas név használatát mellőző, körülíró formák ("farkas állat", "szarvas állat") maradtak fenn, és vették át az elveszett nevek szerepét. Hasonló a helyzet a medvével is, amelynek eredeti magyar neve ugyancsak elveszhetett, ezért került nyelvünkbe az ómagyar korban a szláv eredetű medve szó (amelynek ószláv eredetije is körülíró forma, "mézevőt" jelent).