A minden eddigi drámai hagyományt megtagadó, a dráma forradalmasításának szándékával íródott A kopasz énekesnő nem egykönnyen talál magának színpadot. Végül is majd kétévi huzavona után Nicolas Bataille társulata vállalkozik arra, hogy a Théâtre des Noctambules kis színpadán előadja a már negyvenéves, de még teljesen ismeretlen, romániai származású Ionesco komédiáját. Az 1950. május 11-i bemutató után mindössze hat hétig tudták műsoron tartani A kopasz énekesnőt. Kevés pénzük volt reklámra, a művészek járták az utcákat magukra aggatott plakátokkal. Így is volt olyan este, hogy mindössze három nézőt sikerült toborozni, s az előadást közönség híján nem lehetett megtartani. A kopasz énekesnő ragyogó expozíciónak bizonyul, amely lényegében magában foglalja az ionescói oeuvre majd minden sajátos jegyét. Mint műfaja is jelzi, antidarab, vagy közérthetőbben, drámaparódia. |