| Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus. Régi muzsikusdinasztiában született, tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Nagyváradon folytatta, s Pozsonyban fejezte be. 1828-tól Kolozsváron zongoraművészként majd karmesterként működött. Kolozsváron került kapcsolatba Ruzitska Józseffel, akinek a hatására figyelme az opera felé fordult. 1834-ben került a fővárosba, majd egy évvel később végleg letelepedett Budapesten.
1835-ben a Magyar Színjátszó Társaság karmestereként helyezkedett el, majd a rákövetkező két évben a pesti német színház másodkarmestere lett. 1838-ban a Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) első karmesteri, majd 1862-től egy évtizeden át a Nemzeti Színház főzeneigazgatói állását töltötte be. 1840-ben szerezte el első operáját, a Báthory Máriát, melynek szövegkönyvét Egressy Béni írta, aki később állandó segítője lett operaszerzői munkájában. Ő volt az Operaház első zeneigazgatója egészen haláláig. A Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot 1844-ben nyerte meg.
|
