Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, a nagyhét  kezdete a keresztény ünnepkörben.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a  Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy  evangélium szerint az emberek magadták  Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet.  Máté, Márk, és Lukács apostolok szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról,  János az egyedüli, aki  pálmaágakról számol be.   A  római egyház elnevezése szerint Dominica palmarum, azaz pálma-vasárnap. Nevét az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenettől kapta, amit az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére rendelt el.

A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.