Karácsonykor, az év legnagyobb és legbensőségesebb ünnepén különleges jelentősége van az ajándékozásnak. A téli ünnepi szokások az idők során sokat változtak - az ünnepkör napjainkban ismert sokrétű hagyományvilágát az ősi pogány világkép, a kereszténység, a reformáció, a polgárosodás gyermekközpontú szemlélete is alakította az évszázadok folyamán - de az ajándékozás szép szokása mindvégig megőrződött.

A karácsony a télvégi ünnepek ősi hagyományaihoz kapcsolódik, amelyek hosszú időn át egybeestek a téli napforduló idejével. A téli napforduló időpontjához az ókor óta jelentős ünnepek kötődtek. Ezek jellemző vonásai a bőséges lakomák, a látványosság és az ajándékozás. A karácsonyi ajándék nálunk a karácsonyfa elterjedéséhez hasonló utat járt be. Az újkor elején a karácsonyi ajándékok között szerepelt a feldíszített ág, mint ahogy később a karácsonyfa is.

Hazánkban a karácsonyfa-állítás szokásának elterjedése csak az 1920-as, 1930-as években kezdődött el. A karácsonyi ajándékozás pedig ennél is újabb keletű. A jobb anyagi körülmények között élő falusiak körében az 1940-es években terjedt el, és vált szokássá a karácsonyi ajándékozás. A háború után fellépő szegénység és áruhiány miatt az ajándékozás ugyan egy időre háttérbe szorult, de 1956 után, s főleg a '60-as évektől egyre nagyobb méreteket öltött, s általánosan elterjedt Magyarországon. A gazdasági helyzet javulása fokozta az ajándékozási kedvet; a vásárlási lehetőségek megnövekedésével arányban pedig folyamatosan nőtt a karácsonyi ajándékozás mértéke, az ajándékokra szánt pénz összege.

A kezdeti saját készítésű, apró, jelzésszerű ajándékok helyét a XX. század második felében váltották fel a csillogó, divatos, kereskedelmi forgalomban kapható termékek. Az ekkor meginduló tömegtermelést és nagyarányú fogyasztást a korabeli reklámok és karácsonyi vásárok is gerjesztették. Az üzletek a karácsonyt megelőző időszakban fokozott árukínálattal várták a vevőket nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is. Az 1990-es évek előtt más alkalommal nem is volt nyitva üzlet. A decemberi vásárlós vasárnapokat a kereskedelem evezte el bronz-, ezüst- és aranyvasárnapnak. Mióta minden nagyobb áruház, bevásárlóközpont szinte éjjel-nappal, hétköznap és ünnepnap nyitva van, nincs igazán jelentősége a kereskedelemben sem az aranyvasárnapi nyitva tartásnak. A vallási ismeretekkel nem rendelkező emberek számára az üzleti reklámban megjelenő bronz-, ezüst- és aranyvasárnap az időbeli egybeesés miatt egybemosódott a keresztény adventtel.