A Bastille-t a Százéves háború alatt építették V. Károly francia király uralkodásakor Bastion de Saint-Antoine néven. A Bastille eredetileg a "Saint-Antoine kapu" volt, amit 1370 és 1383 között erőddé szélesítettek ki, hogy megvédje Párizs keleti végét és az Hôtel Saint-Pol királyi palotát. A háború után kezdték börtönként használni. XIII. Lajos volt az első francia király, aki rabot küldött ebbe a börtönbe.

A Bastille szabálytalan négyszögben épült 8 tornyával, 68 méteres hosszúságával, 27 méteres szélességével, a tornyok és falak 24 méteres magasságával, széles várárokkal körbevéve. Eredetileg két udvara volt belül és a falak mentén lakóépületeket hoztak létre. A keleti és nyugati toronypárok kapuként szolgáltak a Saint-Antoine utca fölött. Az 1400-as években ezeket lezárták és egy új városkaput emeltek az északi oldalon, a mai "rue de la Bastille" oldalán. A keleti oldalon lévő bástyákat később építették. Az épület legfontosabb védelmi vonása az volt, hogy a falak és a tornyok azonos magasságúak voltak és ezeket széles teraszok kötötték össze egymással. Ez lehetővé tette a katonák számára a gyors közlekedés a falak tetején, anélkül, hogy le kellett volna mászniuk. A tüzérség is nagy hasznát vette a vár ezen tulajdonságának. Hasonló szerkezetet láthatunk ma a dél-franciaországi Tarascon kastélyban.