Husz János (csehül Jan Hus), (Husinec, Csehország 1369 – Konstanz, 1415. július 6.) cseh pap, egyetemi tanár és vallásreformer. A huszitizmus alapítója.

Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római a konstanzi zsinaton kívánta az ellentéteket elsimítani, ezért Husz Jánost császári menlevéllel meghívta. Az úton, melyen három cseh nemes kísérte, Husz minden állomáson prédikált és követelte, hogy tanait nyilvánosan is megvédhesse. Konstanzban azonban, mivel nem tartotta magát az egyházi parancshoz, hogy misét ne mondjon, börtönbe vetették. 1415. június 5-8 között a zsinat által kiküldött bizottság kihallgatta. Július 6-án hirdették ki az ítéletet, és még aznap a városon kívül felállított máglyán megégették. Ugyanerre a sorsra jutott az őt támogató Prágai Jeromos is.

Husz bátran, zsoltárokat énekelve és Krisztust dicsőítve lépett a máglyára. Kivégzése napját Csehországban hosszú időn keresztül megünnepelték, de később ezt Nepomuki Szent János ünnepe kiszorította.