A Mars mérete közel fele, tömege mintegy tizede a Földének. Ebből kifolyólag kevesebb belső radioaktív hőforrása volt, ami jelentősen befolyásolta fejlődését. Ritka, széndioxid légkörének felszíni nyomása általában 6-8 millibar. A ritka légkör miatt gyenge az üvegházhatás, ezért egyrészt hideg van a bolygón (átlagosan kb. -60 °C), és 30-60 fokos a napi hőingás. Felszínéről nézve a légkör rózsaszín árnyalatú, mivel állandóan vöröses por kavarog benne. A bolygó múltjának nyugodtabb időszakaiban légköre időnként kitisztulhatott. Ilyenkor nappal is sötét volt a Mars ege, jó néhány csillaggal — ma azonban a szél folyamatosan porral tölti meg az atmoszférát.

A felszín a legtöbb helyen kietlen, kősivatagra emlékeztet. A mindent elborító vöröses szín a por vas-oxid (azaz rozsda) tartalmától származik. A szél sok helyen dűnékbe hordja a homokot, máshol pedig koptatja a szikladarabokat. Az erős szelek az egész bolygón átkeverik a felszíni anyagot, így az kémiailag homogén borítást alkot.