A terrakotta olasz eredetű szó, máz nélkül kiégetett agyagot jelent. Az ebből készült használati tárgyak és szobrok gyűjtőneve.

A köznyelv által "terrakottának" nevezett szín egy barnásnarancs árnyalat.  A mázatlan agyagcserép színe az agyag vas-oxid-tartalmától és az égetés körülményeitől függően a sárgásfehértől a barnáig változik. Az agyagok színe attól függ, hogy milyen anyagokat tartalmaz az agyag. Természetesen sok anyag égetés közben elbomlik, tehát megváltozik az agyag színe. Pl. a klorit (agyagásvány) zöldes színű, de kiégetve rózsaszín (vörös égetés során). Tartalmazhat az agyag finom eloszlású szenet, ami sötétre színezi az agyagot. Lehet egy agyag fekete a széntől, és égetés után lehet akár fehér színű is. Van szürkéskék agyag, ami barnára ég. (Mint egy száraz agyag.) Az agyagban levő színes anyagok lehetséges száma viszonylag nagy. Ezek az anyagok égetés során átalakulnak és az égetés után már csak viszonylag kevés fajta ásvány színezi a cserepet. 

Hazai művészeink közül Kovács Margit terrakotta szobrait kell megemlíteni. A 30-as évek elején mintázott terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak alkotásával indult művészi pályája. A 50-es években a népi, paraszti világot változatos zsánertémákkal megjelenítő kerámiákat alkotott. Kedvelt terrakotta anyagát a hatvanas és hetvenes években samottra váltotta át és expresszívebb mintázással, vagy tömbösebb formázással egyre több új témát is feldolgozott mitológiákból, mesékből s mondákból is merítve. Kovács Margit rendkívül gazdag életműve, bensőséges emberközpontúságot sugárzó művészete egyedülálló hangot képvisel kortárs kerámiaművészetünkben.

Méltán híres az első kínai császár, Qin Shi Huangdi (Csin Si Huang-ti) sírhelyét védő Terrakotta hadsereg. Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek. A jelenlegi becslések szerint a 3 árokban kb. 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve. A terrakotta hadsereg korábban már Budapesten is vendégeskedett: 1988-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban 33 tárgy, egyebek között kilenc harcos, két ló és egy rekonstruált harci szekér szerepelt a tárlaton.