Az asztrolábium egy olyan eszköz, mely bizonyos csillagászati számítások gyors elvégzését teszi lehetővé analóg illetve grafikus úton. Az első asztrolábiumok megjelenése a Kr. u.-i I. századra tehető, de a megalkotásához szükséges matematikai háttér már a Kr.e.-i III. században rendelkezésre állt Hipparkhosz és Apollóniosz jóvoltából. Legfőbb alkalmazásai a következők:

-Adott földrajzi szélességen a dátum ismeretében a helyi valódi idő meghatározása néhány perces pontossággal (a Nap vagy a fényesebb csillagok horizont feletti magassága megmérése után).

-Napi csillagászati események, Nap, Hold, csillagkelte, delelése és nyugta meghatározása (adott napon, Nap esetén a szoláris, Hold esetén lunáris naptári dátum ismeretében).

-A fordított műveletek lehetőséget adnak a hely földrajzi hosszúságának meghatározására adott dátum esetén, az időpont vagy a napi csillagászati esemény ismeretében. Ezzel az alkalmazással múlhatatlanul fontos szerepet nyert a középkori tengeri navigációban. Később a műszerek (szextáns, oktáns, ...) és a táblázatok pontosabbá válása, illetve az ingaóra feltalálása után szerepe elhalványult.

-További mérésekkel, illetve táblázatokkal kiegészítve igen gazdag alkalmazásai vannak a szférikus csillagászati és az asztrológiai számításokban.