Asszimiláció (anabolizmus) az a folyamat, amelynek során az élő szervezetek a környezetükből felvett anyagokból saját testük anyagait felépítik.

Ha a szervezet szervetlen anyagokból is fel tudja építeni testének sajátos szerves anyagait, akkor autotrófnak (autotróf életmód), ha kész szerves anyagokra van szüksége az asszimiláláshoz, heterotrófnak (heterotróf életmód) nevezzük.
Autotróf asszimiláció szénvegyület, szénlánc létrehozása elemeiből, C02-ből, H20- bóI és ásványi sókból energiafelvétel segítségével. Heterotróf asszimiláció kész szén vegyületek felvétele élő vagy élettelen anyagból.

Külön beszélünk a növényi sejt szén-asszimiláció-járól, a nitrogén-asszimiláció-járói és az ásványos anyagok asszimilációjárói.
- Szén-asszimiláció a C02, a szénvegyületek felvétele, alkotása. Elsőrendű termékei a szénhidrátok.
- A nitrogén-asszimiláció a nitrogén, a nitrogénvegyületek felvétele, alkotása. Elsőrendű termékei a fehérjék.
- Ásványos anyagok asszimilációja a szén és nitrogén kivételével az összes elem felvétele és vegyületek alkotása.

A szén- és nitrogén-asszimilációjáról korábban feltételezték, hogy azok egymástól független, időben egymást követő, a sejt különböző részeiben végbemenő folyamatok. Ezek szerint először nitrogénmentes szénvegyületek jönnek létre, majd ezek kellő mennyiségben felhalmozódva, később alakunak át nitrogénfelvétellel nitrogéntartalmú vegyületekké.
Ma ismeretes, hogy a szén- és nitrogén- asszimiláció együtt szorosan egymásba kapcsolódó, úgyszólván egyszerre, a sejtnek ugyanabban a részében végbemenő folyamat.

A zöld növényi szervezetek az asszimiláláshoz szükséges energiát a Nap sugárzásából merítik.
A baktériumoknak egy csoportja ásványi anyagok oxidálásából nyeri az asszimilálási energiát. A heterotróf szervezetek, növények és állatok egyaránt a más élőlények által készített szerves anyagokban rejlő energiát használják fel.
Az asszimiláció s folyamatok termékeit gyűjtőnéven asszimilátáknak nevezzük. Az asszimilációval ellentétes folyamat a disszimiláció.