A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik. Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgy populációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető. A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják: - Cyclobalanopsis;
- Lepidobalanus;
- Erythrobalanus.
A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai: - Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:
- kocsányos tölgy,
- szürke tölgy,
- kocsánytalan tölgy,
- dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,
- erdélyi kocsánytalan tölgy,
- molyhos tölgy,
- olasz tölgy,
- magyaltölgy.
- Cerris (csertölgyek), mint például:
Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai: - Rubrae (vöröstölgyek):
- vöröstölgy,
- amerikai mocsártölgy.
Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett. A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan. Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar. |