A tölgy vagy tölgyfa (Quercus) a bükkfafélék (Fagaceae) család nemzetsége mintegy ötszáz fajjal. Rendszertani nevét a kelta 'Quer' = szép és 'cuez' = fa szavakból eredeztetik.

Az egyes tölgyfajok az eocén időszak közepe után kezdtek kialakulni, amikor a kontinensvándorlás, majd az éghajlat jelentős átalakulásai (a jégkorszak eljegesedései és interglaciálisai) jelentősen átalakították a korábbi élőhelyeket, és elkezdődött a különböző ökológiai fülkéket elfoglaló tölgy populációk alkalmazkodása és genetikai sodródása. A kialakuló fajok géncseréje mindvégig folyamatos volt, amit jól mutat, hogy számos faj máig eredményesen keresztezhető.

A nemzetséget egyes rendszertanászok alnemzetségekre bontják:

• Cyclobalanopsis;
• Lepidobalanus;
• Erythrobalanus.

A Lepidobalanus alnemzetség fajsorai:

• Robur (vastag kérgű tölgyek), mint például:
  • kocsányos tölgy,
  • szürke tölgy,
  • kocsánytalan tölgy,
  • dárdás karéjú kocsánytalan tölgy,
  • erdélyi kocsánytalan tölgy,
  • molyhos tölgy,
  • olasz tölgy,
  • magyaltölgy.

• Cerris (csertölgyek), mint például:
  • csertölgy.

Az Erythrobalanus alnemzetség fajsorai:

• Rubrae (vöröstölgyek):
  • vöröstölgy,
  • amerikai mocsártölgy.

Az egyes fajok termete meglehetősen változatos: cserjék és nagy (mintegy 35 m magasságig) fák egyaránt előfordulnak a nemzetségben. Kérge repedezett.

A lombhullató fajok levele többnyire öblös, karéjos, a mediterrán fajoké rendszerint tagolatlan.

Virága egylaki, redukált: a hím virág szakadozott barkává egyesül, a magányosan vagy csomókban álló termővirágok rügyformák, de a tetejükön kibúvó bibeszál könnyen megkülönbözteti a levélrügyektől. Termése a makk, amit ovális, tojásdad vagy hosszas, pikkelyes vagy bozontos aljú makkcsésze takar.