| Érdekes a szó eredete: régen sáros, gödrös úton vagy túl nagy rakomány esetén a szekér hámja széléhez még egy lovat fogtak kisegítőül, ez volt a szélsőhámos vagy szélhámos ló. Az ilyen ló kevesebbet húzott, mint a rendesen befogottak; emberre értve tehát a szó eleinte annyit tett: ingyenélő, "lógós". Hogy ma inkább 'csaló' az értelme, azt bizonyára a széltoló és széllelbélelt ('léha, megbízhatatlan') szavak hasonló hangzása okozta.
A szélhámosság fogalmából az illúzió fogalmát teszi szemléletessé a szélhámos csikó fogalma. A fiatal csikót, még a tényleges igavonó hámba fogás előtt időben rendszeres járáshoz, közlekedéshez kell szoktatni. Ezért a tényleges igavonók mellé a szélre kötötték, a mintegy a szélső hámba fogták be a csikót. Mindez távolról, oldalnézetből úgy nézett ki, mintha a szélhámos csikó is húzná a szekeret. Ez egy színtiszta illúzió, a régi falusi hétköznapokból. |
