Arrabo a Rába folyó kelta eredetű latin neve.

A Rába (németül Raab, szlovákul Raba, latinul Arrabo) Észak-Dunántúl leghosszabb, legjelentősebb folyója. Ausztriában a Stájer-Alpok keleti részén a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén 1200 m magasságban két ágból ered. Magyarországra Alsószölnöknél lép be, majd északkeleti irányban 211 km-t megtéve Győrnél beletorkollik a Mosoni-Dunába. Teljes hossza 322 km. A folyón a kereskedelmi hajózás megszűnt, valamint a sok zsilipkamra nélküli duzzasztógát is nehezíti a hajózók dolgát.

A Rába főbb adatai: teljes hossza: 287 km, magyarországi szakasza: 215 km, vízgyűjtő területe: 10 720 km² A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. Magyarországi szakaszán a sokévi átlagnak megfelelő vízhozamok: kisvízhozama: 3-5 m3/sec mértékadó vízhozama: 1000 m3/sec.

Már a Római Birodalom korában is jelentős szállítási útvonal volt a Pannónia szívén átfolyó Rába. Felső szakaszán elhelyezkedő négy jelentősebb átkelőjét (Sárvár, Rábahídvég, Körmend, Csákánydoroszló) már a középkorban is erős várak őrizték. Ekkor a törökök ellen természetes védvonalnak számított az itt még sebes, nagy esésű folyó. Az imént említett várak közül szinte mind ép, vagy restaurált (egyedül Rábahídvég vára pusztult el). A török sereg sokszor próbált sikertelenül átkelni a folyón 1664-ben, amíg nehezen, de eljutottak Szentgotthárdig. Itt komoly vereséget szenvedtek, de majdnem két évtizeddel később másik nagy támadásuk során átszakították a folyó védelmi vonalát és eljutottak Bécs alá.

A 19. században szabályozták a folyót, majd 1896-ban Ikervárnál építették fel Magyarország első vízierőművét. A második világháború folyamán több hidat lebombáztak, illetve felrobbantottak.