| Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold) (Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) építész, az első magyar olimpiai bajnok.
Budapesti zsidó családból származott. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Sikerrel vett részt pályázatokon, amelyek főleg vidéki megbízatásokhoz juttatták. 1924-ben a párizsi olimpia szellemi versenyében egy stadiontervével ezüstérmet szerzett (Lauber Dezsővel közösen). Visszaemlékezései 1956-ban jelentek meg Budapesten Így lettem olimpiai bajnok címen. Beceneve a "magyar delfin" volt.
Eleinte szecessziós, majd eklektikus, kiforrott korában konstruktív, modern szellemű, leginkább olasz hatású stílusban alkotott.
Főbb építészeti munkái:
Aranybika szálló (Debrecen),
Lőcsey Gimnázium (Debrecen),
a Nagy Lajos Gimnázium épülete (Szombathely),
Református Egyház Zsinati Központja (Budapest),
UTE Stadion (Újpest, Megyeri út) – 1922-ben tervezte,
Nemzeti Sportuszoda (Budapest, Margit-sziget),
Millenáris Sportpálya,
Miskolci sporttelep,
Pápai sporttelep,
Szegedi sporttelep,
Kaposvári sporttelep,
Leányiskola (Pozsony),
Népkerti Vigadó (Miskolc),
Weidlich-palota (Miskolc), 1911,
Szegedi Úszóegyesület Uszodája (SZÚE, ma Ligetfürdő), 1930.
|
