A Feszty-körkép (tulajdonképpeni címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész panorámaképe a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható.
A körkép története 1891-ben kezdődik. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: ő a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór, rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele.
Feszty a körkép témájának tanulmányozására elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20. A Fővárosi Tanács elvállalta az érdeklődés láttán a költségeket. Szerződésükben kijelölte a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet a körkép elhelyezésére szolgáló épületnek.
Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben. (az eredeti 15×120 méteres). Áprilisban Újváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Újváry és Spányi festették, a csoport- és egyesalakokat pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket.
1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.
A megnyitás napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási közönség volt kíváncsi a képre, mely a budapesti milleniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. 1909-ben vitték vissza Budapestre. 1909. május 30-án volt A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitója, ezután újabb felújításra szorult rossz állapota miatt. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága csökkent.
A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is károkat szenvedett. Ennek következtében eső és hó verte a képet. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád unokatestvérének pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet.
Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történelmi Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport elvállalta az újabb helyreállítást. 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, a Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként hatalmas érdeklődést vált ki a látogatókból.
|
