A bajai tűzvészre emlékeztek

A nagy bajai tűzvész 170. évfordulójáról emlékeztek meg Baján május 2-án, vasárnap délelőtt. A Belvárosi templomban a délelőtt 9 órakor kezdődő szentmisét a tűzvész áldozataiért mutatták be. A mise után 10 órakor a Bajai Fiatalok Színházának emlékműsora hangzott el – a szemerkélő eső miatt – a templomban. A fiatalok felelevenítették a 170 évvel ezelőtt történtek minden mozzanatát. Ezt követően dr. Révfy Zoltán szólt a résztvevőkhöz. – Baja büszke bácskai város. Lakói büszkék városukra, büszkék a város történelmére, akár dicsőségről, akár szomorú emlékekről kell számot vetniük. És ez így van rendjén – e szavakkal kezdte megemlékezését dr. Révfy Zoltán polgármester. A polgármester Rapcsányi Jakab monográfiájából elevenítette fel a hatalmas tűzvész történetét, mérleget vonva Baja történetének egyik legszomorúbb eseményéről. A mérleg – amint mondta – elpusztult értékek, megsemmisült anyagi-tárgyi veszteség és a tűzhalált szenvedett emberek. Megemlékezett azokról a hős bajaiakról is, akik mások mentése közben lelték halálukat a pusztító lángokban. – A régi tűzvészek tanulságai vezettek el oda, hogy ma már nem kell évente újjáépítenünk porrá égett házakat, városrészeket. De emberi tartásunk, létezésünk alapja, hogy ismerjük közös múltunkat, gyökereinket. Az ember, aki sehová sem tartozik, elveszett, mert sebezhető és gyönge. Az, aki csak a mának él, és nem érdeklődik saját hagyományai, történelme iránt, nehezebben talál gyógyírt problémáira, sokkal nehezebb utat törnie a jövőbe, mert újra be kell járnia azokat az utakat, melyeket az általa nem ismert elődei megtettek – mondotta a város első embere. A méltató szavak után felhangzott a fanfár a templomban, majd Szent Flórián szobránál koszorúzással folytatódott a program. Végezetül a vaskúti Kraul Antal Fúvós Zenekar Egyesület műsorával fejeződött be a rendezvény.(2010)

„1840. május elsején, pénteken, ebéd után, félkettő tájt hatalmas harangkongás zúgott végig a városon. A felvégen, a Pesti úton, egy kenyérsütő kofaasszony kiszórt parazsas hamujából kigyulladt egy ház (más híradás szerint a Fehérló kocsma közelében egy Führer Hansi nevű molnár háza gyulladt ki), az orkánszerű szél továbbhajtotta a lángot az utca másik oldalára, s csakhamar északnyugat felől tűzcsóvák kergetőztek házról házra... 5 órakor még üt a plébániatemplom órája, de néhány percre utána összeroskad a tornya, egykettőre gomolyog az egész Bárány (ma Táncsics) utca, és sorjába az izzó láva- és lángtenger káoszában halomra dőlnek házak, üzletek, kúriák, összegyűjtött vagyon és drágaságok.” Hamuvá égett 1282 lakóház és 812 melléképület, 10000 ember jutott koldusbotra, mert elégett minden élelmük, ruhájuk, bútoruk és a hajlékuk. A város leghíresebb épületei is megsemmisültek, a város templomainak 16 harangja leszakadt és összetört, elégett Baja város minden elraktározott terménye, élelmiszere és építkezési anyaga. Sok család teljes készpénzvagyona is a lángok közt hamvadt el. Egyetlen nap alatt tönkrement Baja több, mint ezer mesteremberének és több mint száz fuvaros és hajózási vállalata. A leégett város megsegítésére összefogott az egész ország.