| Csontváry Múzeum Csontváry Kosztka Tivadar munkásságának ad otthont.
1973-ban nyílt meg a magyar festészet talán legkülönösebb egyéniségének, Csontváry Kosztka Tivadarnak (1853-1919) kiállítása, Pécsen. A hazai múzeumtörténetben is kiemelkedő eseménynek számított Csontváry állandó kiállítása.
A megnyitó hónapjában 20 ezren tekintették meg a Csontváry Múzeumot. 1983-ban újjárendezték a Csontváry Múzeumot, amelyben a művek jelentős konzerválási, restaurálási munkát követően kerültek elhelyezésre. A Csontváry-életmű kronológiailag és műfaji hovatartozás tekintetében egymástól jól elkülöníthető szakaszokra tagolható:
Az első szakaszt tanulmány-rajzok, portrék képviselik.
A következő szakaszba az 1902-1903-ban festett alkotások sorolhatók, melyeket Jajcéban, Mosztárban, Castellamaréban továbbá Selmecbányán, Szigetváron és a Hortobágyon készültek. Kiemelkedőbb művek: Baalbek ("világ legnagyobb napút festménye"), Mária kútja Názáretben, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben (csoportkép), Nagy Tarpatak a Tátrában (tájkép)
Az utolsó szakasz: Magányos Cédrus (metaforikus önarckép), Tengerparti sétalovaglás, ill. számos szénrajz, allegorikus jelenet, kompozícióterv és vázlat.
Csontváry születésének 150. évfordulóján - 2003. július 5-én - újabb 10 évre meghosszabbította az Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő Csontváry művek pécsi letétjét. 2003. október 1-jén a Csontváry Múzeum vendége volt Mádl Ferenc köztársasági elnök és felesége, valamint Stjepan Mesić horvát köztársasági elnök és felesége.
|
