Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum, törökül Yanıkkale, németül Raab, szlovákul Ráb, szerbül Ђер) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg. Jelentős gazdasági, ipari, egyházi, oktatási, kulturális és sportközpont. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, a mai napig dinamikusan fejlődik. Emiatt kapta jelzőjét: Győr – a találkozások városa. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. Régi közismert neve: Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt, s amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik. (Geur lovag volt az első várispán.) A város a Kisalföld keleti felében, a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindabonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pandorf fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak Bécs, Budapest, Sopron, Pápa, Veszprém és Székesfehérvár felé haladtak. A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is közrehatottak. A mai Belváros területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti dűne is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a római kortól növekedett a török időkig. Amikor is hazánk legfontosabb végvára lett. A város és környéke a Kisalföld-nagytáj területén helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik. A győri csata (Kismegyeren) (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A létszámbeli és minőségi különbség miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fognak győzni. A Petőfi Sándornak köszönhetően „győri futás”-ként elhíresült eset után nem hirdetett az uralkodó többé nemesi felkelést. A császári had tíz nap múlva bevette Győr várát. A ház, ahol a francia császár megszállt, ma múzeum.(A ház falán emléktábla – 2 éjszaka) A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr városának német neve, Raab. Nem sokkal a győri vereséget követően Napóleon Wagramnál is győzelmet aratott a Habsburg csapatok felett.
A városhoz kapcsolható személyek: - Jedlik Ányos bencés szerzetes világhírű találmányai mellett (például a dinamó) feltalálta a szódavizet és a gyártásához szükséges eszközöket. Így elsőnek készítette a (spriccert) "fröccsöt".
- Baross Gábor az országos közlekedés fejlesztése mellett Győr közlekedési, kereskedelmi érdekeinek előmozdítását is a szívén viselte, és a város égető közlekedési gondjainak megoldásával elősegítette az ipari város kialakulását a 19. század utolsó harmadában.
- Győrben született többek között Kovács Margit szobrász és Schöpf-Merei Ágost gyermekgyógyász.
- A győri bencés gimnáziumba járt Xántus János utazó, néprajzkutató.
- Itt végezte szolgálatát, s itt is ölték meg Boldog Apor Vilmos püspököt szovjet martalócok a 2. világháború végén, amikor a rábízott nők védelmére kelt.
- A legújabb kor művészetében Markó Iván táncművész neve kötődik a városhoz. Alapítója és egy évtizedig vezetője volt a méltán híres Győri Balettnek.
|