Pripjaty város Ukrajna Kijevi területének Ivankivi járásában (1986 előtt a Csernobili járásban), a belarusz–ukrán határ közelében, Csernobil városától 16 km-re északra. Jelenleg elhagyatott település, egy szellemváros, mivel a tőle alig három kilométerre fekvő csernobili atomerőmű 4-es blokkja 1986-ban felrobbant, és a város teljes lakosságát evakuálták.

A hely máig megőrizte a szovjet városok 1986-ban jellemző arculatát, mivel az atomerőmű-baleset óta itt semmi nem változott. Bár a városban mérhető sugárzás nagyrészét okozó céziumizotóp felezési ideje 30 év, még hosszú ideig nem várható a lakosság visszatelepítése a felrobbant reaktor közelsége és a város erősen szennyezett környezete miatt.

A csernobili atomerőműben bekövetkezett baleset következményeképpen létrejött gamma-sugárzás mértéke 1986. április 26-27-én Pripjatyban egyes források szerint megközelítőleg 0,4-1,5 röntgen volt óránként, más források viszont óránként 6-7 röntgenről tesznek említést, ez utóbbi az atomenergiaipari dolgozók megengedett maximális éves adagját is meghaladja, ami 5 röntgen. Az evakuálás napján forgatott legendás filmfelvételeket Mihail Nazarenko és V. Jevtusenko készítették.

1986. április 27-én, 36 órával az erőműben történt baleset után megkezdődött a lakosság evakuálása. Egy volt lakos elmondása szerint aznap Pripjatyban káosz és fejetlenség uralkodott. Az emberek semmit nem értettek, nem tudták miért mossák az utcákat, miért járkálnak a hadsereg emberei védőruhában, és alig egy órájuk volt a hivatalos rádióhír beolvasása után az összepakolásra. Nagyon kevesen voltak tisztában vele, hogy mi történt és mi vár rájuk. Két és fél óra leforgása alatt a városba érkezett 1225 autóbusszal (nagy részüket a kijevi városi forgalomból hozták, de még Kárpátaljáról is érkezett két busz), 360 teherautóval, valamint a janovi vasútállomásra érkezett két, 1500 férőhelyes vonatszerelvénnyel evakuálták a 49 360 főt, példásan megszervezett akció keretében. Reménykedvén a visszatérésben, a lakosságot a kitelepítésről úgy tájékoztatták, hogy ez csak ideiglenes megoldás, és pár napon belül visszatérhetnek. Ebből kifolyólag azt tanácsolták, hogy csak legfontosabb irataikat, pár napra való ruhát és élelmet vegyenek magukhoz. A bútorokat, a ruhák nagy részét, a gépjárműveiket és a sugárszennyezetté vált háziállatokat nem vihették magukkal. (Állítólag a hátramaradt, később elvadult háziállatok lelövésével a környékbeli vadászokat bízták meg, akik április 29-ére végeztek is a munkával. A tetemeket a szintén szennyezetté vált gépjárművekkel együtt temették el.)

A lakosok többségét autóbuszokkal Kijevbe, illetve onnan később az újonnan megalapított Szlavutics városába szállították, a visszatérésre azonban a mai napig nem került sor. Voltak, akik nem akarták elhagyni a várost: 20 emberre találtak rá, akik lakásukban bújtak el, és állítólag két idősebb nő a kitelepítés után több mint egy hónapon keresztül sikeresen rejtőzködött pripjatyi lakásában, mire megtalálták és kórházba szállították őket.

1986 szeptemberében a lakók egy gyors látogatás erejéig visszatérhettek, hogy kisebb, könnyen mozdítható tulajdonaikat magukkal vihessék.

A Szovjet Hadsereg mentésben használt gumikerekű járműveit és helikoptereit, az egyéb „könnyű technikákkal” együtt – mivel erősen szennyezetté váltak – a külső övezet Rasszoha települése melletti azonos nevű roncstemetőjében helyezték el, a kitelepítéskor használt autóbuszokkal együtt. A város lakóinak személyes tulajdonait és legszennyezettebb gépjárműveit összegyűjtötték és a környéken elásták, még 1986-87-ben. A város szomszédságában, a volt Burjakovka település mellett van egy hatalmas hulladéklerakó-telep is, ahová nagyrészt a lánctalpas és nehéz technikai eszközöket, a nagy radioaktivitású romokat és a szarkofág építési maradványait deponálták.

Pripjaty kitelepítésére figyelmeztető rádióhír magyar fordítása: 

Figyelem, figyelem!

Kedves Elvtársak! A népi küldöttek városi tanácsa közli, hogy a csernobili atomerőműben történt baleset miatt Pripjaty városában kedvezőtlen sugárzási viszonyok jöttek létre. A párt- és tanácsi szervekkel, valamint a katonai egységekkel megkezdtük a szükséges intézkedések foganatosítását. Azonban a lakosság, elsősorban a gyermekek biztonsága érdekében felmerült a város lakóinak a kijevi körzet egyes pontjaira történő időleges kitelepítésének szükségessége. Ezért minden lakóházhoz ma, április huszonhetedikén, tizennégy óra nulla-nulla perctől kezdődően autóbuszok állnak ki rendőri közegek, illetve a [városi tanács] végrehajtó bizottság[a] képviselőinek kíséretével. Javasoljuk [személyi] irataik és feltétlen szükséges holmijaik magukkal vitelét, valamint [azt, hogy] gondoskodjanak megfelelő táplálékról. A vállalatok és intézmények vezetői, valamint a munkások meghatározott csoportja a városban maradnak a [város] normális működésének fenntartására. A kiürítés idejére minden lakóház rendőri őrizet alá kerül. Elvtársak, lakásaik átmeneti elhagyása idejére, kérjük, ne felejtsék el bezárni az ablakokat, kikapcsolni a villamos- és gázkészülékeket, elzárni a vízcsapokat. Kérjük, őrizzék meg nyugalmukat, a szervezettséget és a rendet az átmeneti kitelepítés végrehajtása során.

(Elhangzott 1986. április 27-én, 13 óra körül)