A nádasdi és fogarasföldi Nádasd család jelentős szereplője volt Magyarország történelmének. A család neve elválaszthatatlan a nemzet és a közérdek szolgálatától. A tatárjárás idején bújtatták IV. Bélát, Károly Róbert oldalán harcoltak Csák Máté ellen, Nádasdy Mihályt beválasztották a sárkány rend lovagjai közé.

Birtokainak zöme a Dunántúlon feküdt, ezek között legjelentősebb Kanizsa és Sárvár volt, de voltak Arad vármegyei birtokaik is.^[1]

Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a XVI. sz-ban, a török seregek elleni vitézségéért a kortársak “Fekete Bég”-nek nevezték. Apja Nádasdy Tamás nádor, aki I. Ferdinánd király budai kapitánya volt, aki később Szapolyai János mellett harcolt. Majd feleségül vette Kanizsai Orsolyát, s vele hatalmas birtokokat kapott hozományul a Dunántúlon. Újszigeten (Sárvár mellett) iskolát és nyomdát alapított. 1553-ban bárói címet kap, egy évvel később, 1554-ben az ország nádora lett. 1625-ben unokája, Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Az ő fia, Nádasdy Ferenc (1625 - 1671), országbíró, gazdag mecénás és műgyűjtő volt, akit a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért I. Lipót 1671-ben kivégeztetett, vagyonát, műkincseit pedig elkobozta. Fia Nádasdy Ferenc gróf (1708-1783) tábornagy, 1756-tól horvát bán. Mint hadvezér több győzelmet aratott az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. Dédunokája Nádasdy Lipót (1802-1873) és neje Forray Júlia (1812-1873), a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának 1801. évi kihalása révén Lipót apja örökölte annak dunántúli birtokait. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagy kiterjedésű birtokai a Dunántúlon és Délvidéken. Nádasdy Lipót törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre. 1851-ben gróf Schmidegg Károlytól megvette a Fejér megyei Sárladányt, 1852-ben Ürményi Józseftől Agárdpusztát. Mindkét helyen régi kastély állott, Nádasdy Lipót székhelyét Ladányba tette át. Kérésére 1859. június 14-én a belügyminisztérium engedélyezte, hogy a helység nevét családi neve után "Nádasd-Ladány"-ra változtassa. Történelmi család, néhány leszármazottjuk ma is Magyarországon élő, ismert személyiség.