Az 1898-ban lecsapolt Ecsedi-láp a Nyírség és Szatmári-síkság határán feküdt, a mai Nagyecsed közelében. Az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt. A kétharmad Balaton nagyságú lápot a bele torkolló Kraszna, valamint a Szamos árvizei táplálták. A láp területe nem volt teljesen sík, a vízből itt-ott kiálló lápi szigetek tették változatossá. Anonymus így írt krónikájában: „…a lápok alatt Tas, Lél apja sok népet gyűjtött össze; vele aztán nagy árkot ásatott és igen erős földvárat építtetett, amelyet először Tas várának neveztek, most pedig Sárvárnak hívnak.” A lápnak a történelem folyamán is fontos szerepe volt. A szigetekre épült Sárvár és később az Ecsedi vár erősségét főként az áthatolhatatlan mocsárvilág jelentette.