Április 24.- Szent György napja

Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, szíjjártók, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje.

A néphagyomány, az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja.

Az ehhez kapcsolódó szokások:
- az állatok első kihajtása
- pásztorok, béresek szegődtetése
- juhbemérés (Kalotaszeg) ekkor állapítják meg a lemért tejmennyiség alapján, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

A naphoz kapcsolódik számos hiedelem. Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A gonosz lelkek távoltartására tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat.

Nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kihajtásnak. Termékenységvarázsló szokások szerint a marhákat láncon, ekevason, fejszén, tojáson, a gazdasszony kötényén hajtották át. Más helyeken (pl. Ipoly-mentén) aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Máshol karácsonyi morzsával füstölték meg őket, a rontó szellemek ellen.

A harmat, hagyományosan a termékenység jelképe. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében, közben egy marék füvet is szedtek, akit a tehén elé tettek.

Szent György napján érdemes földbe rejtett kincset keresni.

Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól.

Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát.

Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak a naphoz:
- ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés
- ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt, és nyarat jelent, vagy esőtlen nyarat
- a Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol.