1939. szeptember 17-én a Szovjetunió a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot.

A német–szovjet megnemtámadási szerződést (közismert elnevezéssel Molotov–Ribbentrop-paktumot) Moszkvában 1939. augusztus 23-án írta alá Vjacseszlav Mihajlovics Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter.

A német-szovjet megnemtámadási szerződés nyilvános része egymás kölcsönös tiszteletben tartásának és meg nem támadásának szándéka mellett rögzítette, hogy amennyiben valamelyik fél harmadik féllel háborúba lép, a másik fél semleges marad.

A szerződés titkos záradéka rögzítette a szerződő felek között Európa északkeleti és déli részeinek érdekszférák szerinti felosztását.

A titkos záradékban rögzítettek szerint:

• Lengyelországot a Narew, Visztula és San folyók mentén osztották fel.
• A német fél lemondott, pontosabban nem tartott igényt Besszarábiára (jelenleg Moldova).
• A balti államokat és Finnországot Litvánia kivételével mint szovjet érdekszférát rögzítették.

Egy további és később aláírt titkos záradékban szerepelt az is, hogy a szovjet érdekszférában élő német nemzetiségű lakosságot (besszarábiai németeket, balti németeket és bukovinai németeket) kényszerköltöztetéssel át kell telepíteni Németországba.