Monspart Sarolta (Budapest, 1944. november 17.) tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok. Az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot. Aktív sportpályafutását kullancs okozta betegség (enkefalitisz) szakította meg. Ma nőket buzdít arra, hogy egészségesen éljenek, és ennek egyik lehetséges módja a futás.
1960-ban a Budapesti Pedagógus színeiben kezdett komolyan futni, 1969-ben igazolt át a Budapesti Spartacushoz. 1964 és 1977 között sorozatban 14 magyar bajnoki címet nyert tájfutásban. Telente sem pihent, sífutásban is begyűjtött hat magyar bajnoki címet. A nagy sikert az 1970-es évek hozzák meg számára. 1972-ben első nem skandinávként győzött a Csehszlovákiában rendezett tájfutó világbajnokságon. 1976-ban első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett 5 napos tájfutó versenyt, az O-Ringent. 1978-ban maratoni futásban lett világbajnoki ezüstérmes. Időközben két diplomát is szerzett: elvégezte az ELTE matematika-fizika szakát, és a Testnevelési Főiskola sportvezető és szakedző szakát.
Jelenleg az Országos Egészségfejlesztési Intézetben dolgozik, egyebek mellett a Johann Béla Népegészségügyi Programban vesz részt, az Avon országos női mozgásprogram szakmai vezetője, továbbá a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány elnöke volt 2004 októberéig.
2003. június 23-án Mádl Ferenc köztársasági elnök érdeméremmel ismerte el Monspart Sarolta páratlan munkásságát.
Két ízben volt jelölt a Nemzet Sportolója címre, amikor Puskás Ferenc, majd Zsivótzky Gyula halálával a tizenkét hely egyike megüresedett.
A tájfutás a tájékozódási sportok egyike. Olyan, atlétikai jellegű futó sport, ahol a versenyzőnek térkép és tájoló segítségével előírt sorrendben kell a térképen jelölt ellenőrző pontokkal kijelölt pályán a legrövidebb idő alatt végigfutni. A versenyző az ellenőrző pontok között maga választja meg az útvonalát.
1999-ben a tájékozódási versenyek 100 éves évfordulóját ünnepeltük. A sport a skandináv országokban igen népszerű, onnan terjedt el Európa többi országába. Hazánkban az első tájékozódási versenyt 1925-ben rendezte Ripszám Henrik, bólyi festőművész, aki az orosz hadifogságból Skandinávián keresztül való hazatértében "fertőződött meg" a tájfutással. A női résztvevők közül a magyar Monspart Sarolta 1972-ben (első nem skandinávként), míg Oláh Katalin 1991 és 1995-ben volt világbajnok. |
