Isten nem akadályozta meg Dániel ellenségeit abban, hogy a prófétát az oroszlánok vermébe dobják. Megengedte, hogy a gonosz angyalok és gonosz emberek ilyen messzire jussanak szándékuk végrehajtásában. Így tudta szolgája szabadulását szembetűnőbbé, az igazság és igaz élet ellenségeinek kudarcát pedig teljesebbé tenni. "Még a haragvó emberek is magasztalni fognak téged" (Zsolt 76:11). Ennek az egy embernek a bátorsága által, ki inkább az igazságot választotta, mint a megalkuvást, Sátán vereséget szenvedett, Isten neve pedig felmagasztosult és megdicsőült.
Másnap korán reggel Dárius király a veremhez sietett, és "szomorú hangon kiáltott: ...Dániel, aki az élő Isten szolgája vagy! A te Istened, akit te állhatatosan tisztelsz, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól?"
A próféta válaszolt: "Király, örökké élj! Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak
engem. Mert ő ártatlannak talált engem, és téged sem bántottalak meg, ó király, semmivel.
Akkor a király nagyon megörült, és kihúzatta Dánielt a veremből. Ki is húzták Dánielt a veremből, és semmi sérülés nem volt rajta található, mert hitt Istenében. |
