A mohácsi castavesztést követően a kettős királyválasztás eredményeként megalakult a Keleti Magyar Királyság, a történelemben Erdélyi Fejedelemség néven 1699-ig, az osztrák-török karlócai békekötésig létezett. Az első erdélyi fejedelem, János Zsigmond (Szapolyai) 1568-ban a tordai országgyűlésen a világon elsőként törvényben rögzítette a lelkiismereti és vallásszabadságot a négy hivatalos felekezet (katolikus, lutheránus, református és unitárius) számára.