A jakobinus diktatúra a francia forradalomban 1792-ben a franciák Jemappes mellett megverték az osztrákokat. Ez után elfoglalták Belgiumot, és átkeltek a Rajnán. Anglia látva Franciaország túlzott megerősödését, megszervezte az un. első koalíciót Ausztria, Poroszország Hollandia, Spanyolország és Piemont részvételével. Ez után megfordult a hadiszerencse, és Franciaországot több oldalról is veszély kezdte fenyegetni. Belgiumban csatát vesztettek, a tömeg pedig elégedetlenkedett, mert élelem hiány volt. Ebben a helyzetben a jakobinusok, a sansculotte-ok követeléseinek egy részét átvéve, rendkívüli intézkedéseket sürgettek. A girondiak válaszul megkísérelték Dantont és Maratot vád alá helyezni, ám a párizsi községtanács mozgósított. 1793. június 2-án 80 ezer fegyveres vette körül a konventet. Ennek hatására a girondiakat letartóztatták és kivégezték. A jakobinusok nagyon rossz katonai és gazdasági helyzetben kerültek hatalomra. Az ország minden irányból veszélyben volt, a parasztok elégedetlenkedtek, a papírpénz elértéktelenedett. A parasztok elégedetlenségét csak növelték a kényszersorozások. Ezek miatt az okok miatt robbant ki a vendée-i parasztfölkelés, amiben részt vettek királypártiak is. A girondi polgárság felkelése is várható volt. A legtöbb megye a nyílt lázadás állapotában volt. Ebben a helyzetben a stabilizáció csak erős központosítással volt elképzelhető. - Március 10-én létrehozzák a rendkívüli törvényszéket.
- Új forradalmi kormány a Közjóléti Bizottság
- A hadsereghez kormánybiztosokat küldtek, akik a gyanús, illetve vesztes tábornokokat letartóztatták
- Elrendelték a népfölkelést.
Bevezették a forradalmi terrort. A köztársaság ellenfeleit tömegesen kivégezték. Majd fokozatosan a gyanúsnak ítélt személyeket is kivégezték. A terror egy idő után a visszájába csapott, mindenki félni kezdett, így a jakobinusok bukását segítette elő. |