Romániában a II. világháború után alakult meg hivatalosan a Securitate (jelentése: biztonság), állambiztonsági gépezete. Két területe volt ismert: a kül- és belbiztonság. Ennek a gépezetnek működését a román állampolgárok inkább az erőteljes belbiztonsági tevékenységében érezték hétköznapjaikban. Kemény megtorlás a kollektivizálás (téeszek) idején volt, a klérus ellehetetlenítése és a nemzeti kisebbségek megfélemlítése. Hatványozottan jelentkezett az elnyomó gépezet hírhedt tevékenysége a Ceausescu-éra idején, arra szolgált ,hogy a diktatúra fenntartását biztosítsa, a személyes kultuszt erősítse, az ellenzéki hangokat elhallgattassa. Hatalmas aparátussal dolgozott, széles besúgó táborral, s immár inkább a belbiztonsági tevékenység lett a fontosabb.