Erkel: Bánk bán című operájában a hazafiak, "a békétlenek" félrehúzódva és elkeseredten nézik a dorbézoló merániai és a talpnyaló magyar udvaroncokat, az ország megrontóit. Kitör belőlük az indulat: Gertrúd aljasul eladta hazánk. Petur már küldött is az országot járó Bánk bán után: jöjjön sietve. Hogy a besúgók ne fogjanak gyanút unszolják Peturt, kezdjen bordalba. "_ Ha férfi lelkedet egy hölgyre tevéd, s az üdvösségedet könnyelműn tépi szét... Gondold meg és igyál, örökké a világ sem áll." |