Balczó András (1938-) Kondoroson született 1938. augusztus 16-án.
Másfél éves korában Nyíregyházára költöztek, ahol édesapja Túróczy Zoltán evangélikus püspök másodlelkésze lesz. Ebben a városban tanul meg úszni a Bujtos-tavon.
1955-ben egy országos versenyen Benedek Ferenc fedezte fel tehetségét.
1956-ban, az érettségi után az ő közbenjárására került Budapestre, ahol a Csepel SC-ben kezd el szervezetten sportolni.
1957-ben, válogatott öttusázóként már országos bajnokságot nyert.
Fanatikus hittel edz, minden erejével az öttusa sportra koncentrál. így egymás után nyerte az érmeket és címeket.
Az 1960-as római olimpián a csapatban első, egyéniben negyedik helyezést ért el.
1961-ben a világbajnokságon bronzérmet szerzett.
1962-ben negyedik lett.
Egyéni világbajnokságot nyert 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben.
1969 kivételével Török Ferenccel és Móna Istvánnal együtt a győztes csapatnak is a tagja volt.
Az 1964-es eltiltják, így a tokiói olimpián nem vehetett részt.
Az 1968-as olimpián, Mexikóban újra sikereket ér el: csapatban arany, egyéniben ezüstérmes lett.
Az 1970-es vb-n egyéniben az ezüst-, csapatban az aranyérmet hozta el.
Élete sport csúcspontja az 1972. évi müncheni olimpia, ahol kora ellenére egyéniben is aranyérmet szerzett.
Háromszor (1966, 1969, 1972) választották az év sportolójává.
1970-ben sportszerűségi díjat kapott. |
