A szökőkút három út találkozásánál épült fel, innen származik megnevezése is (Trivium). Az ókorban az Aqua Virgo vízvezeték végpontja volt, mely az Albani-dombság vidékéről szállította a friss vizet Marcus Vipsanius Agrippa Campus Martius-on (Mars-mező) levő thermáihoz. A Római Birodalom bukása után tönkrement vízvezetéket 1453-ban Aqua Vergine néven újjíttatta fel V. Miklós pápa Róma vízellátási rendszerének kibővítése céljából. A legendák szerint i. e. 19-ben egy szűz (olasz nyelven vergine) segített a római mérnököknek megtalálni a vízvezetéket tápláló forrást. Ez a jelenet a kút homlokzatán is ábrázolva van. A kb. 22 km hosszú vízvezeték egyes részeit 537-ben a gótok lerombolták.

1453-ben, az Aqua Vergine megépítésével egyidőben, a vízvezeték végében egy medencét építettek Leon Battista Alberti építész tervei alapján. 1570-ben V. Piusz pápa (1566-1572) elrendelte a medence áthelyezését a mai kút terének átellenes oldalára.

1629-ben VIII. Orbán pápa (1623-1644) felkérte Berninit a kút átépítésére, mivel a korábbi medencét nem találta kellően művészinek és drámai hatásúnak. Bernini a szökőkutat a mai helyén építette fel azért, hogy a pápa ráláthasson a Quirinale-palotából, viszont nem sikerült befejeznie a VIII. Orbán korai halála miatt.

XIII. Ince pápa (1721-1724) egészen a félkész kútig bővítette ki családjának palotáját a Palazzo Polit, egybeépítve számos, már meglévő kisebb épületet. A 18. században számos híres olasz építész foglalkozott a kút újjáépítésének problémájával, többek között Nicola Michetti, Luigi Vanvitelli és Ferdinando Fuga.

A kút történetének fordulópontja 1731 volt, amikor XII. Kelemen pápa (1730-1740) pályázatot írt ki átépítésére. A pályázat nyertese Nicolo Salvi lett, miután a rómaiak nem nézték jó szemmel, hogy egy firenzei építész, Alessandro Galilei lett első körben nyertesnek kihirdetve. Az új szökőkút építését 1732-ben kezdték el. Elbontoták a Bernini-féle reneszánsz kutat és a Poli-palota déli homlokzatán felépítették a ma is látható hatalmas barokk szökőkutat, mely domborművei az Acqua Vergine legendáját mutatják be. A pápa 1735-ben avatta fel hivatalosan az új kutat, noha az még építés alatt állt. Salvi 1751-ben halt meg, a Trevi-kutat 1762-ben fejezte be Giuseppe Pannini. Salvi halálának előtti utolsó intézkedése egy serleg megépítése volt (az úgynevezett Ász-serleg), mellyel egy borbély cégtábláját takarta el, hogy ne zavarja a kút összképét.

A kutat 1998-ban felújították, megtisztították a márványfelületeket és új, recirkulációs vízszivattyúkat építettek be.

2007 áprilisában egy 40-éves milánó női meztelenül megfürdött a medencében. Valószínűleg Anita Ekberget akarta utánozni, aki Fellini 1960-as, Az édes élet című filmjében szintén megmártózott a kútban.

2007 novemberében anilinnel festették meg és változtatták drámai hatást keltő vörös medencévé a kút vizét. Az akciót egy magát "Futurista akció 2007" néven megjelölő csoport szervezte, mely egyfelől a múlt század elején működött futurista művészeti mozgalomra, másfelől "az élet és a történelem új, erőszakos koncepciójára" hivatkozva magyarázta az akciót.