A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.

Mellékfolyói Háshágyi patak (Zalacsébnél) Sárvíz-patak, Páli-patak, Szévíz, Felső-Válicka, Pózvai-patak, Principális-csatorna, Csörgetı-patak, Bárándi-patak, Széplaki-patak,Bókaházi-patak,Szentkirályi-patak,Szentgyörgyvári-patak (e patak után a folyón van a Szentgyörgyvári-tüsgát)

-Magyarországon, Vas megyében, az Őrségben Szalafő határában ered. (Tulajdonképp a Fekete-tóból ered.) A 126 km hosszúságú, 6 m³/s átlagos vízhozamú folyó első szakasza keleti irányú. Zalaegerszegnél északkelet felé fordul, majd Türje környékén ismét irányt változtat délnek. A folyó, ezen déli irányba tartó szakasza a középső pleisztocénban alakult ki, megváltoztatva a korábbi, Kisalföld felé tartó folyószakaszát. A pleisztocén végén a süllyedő balatoni medence szintén a Zala folyómedrének módosulását eredményezte, megszüntetve a Drávába torkolló szakaszát, s létrehozta a Zalavár környékén északkelet felé forduló, s egy terjedelmes mocsarason keresztül a Balatonba torkolló szakaszt, melyet a Kis-Balatonon keresztül a Keszthelyi-öbölnél ér el.