Quattrocento; olasz szó (ejtsd: kvatrocsentó), jelentése: „négyszáz”. Az 1400-as évek neve olaszul. Az olasz reneszánsz első szakaszának megjelölésére használják.                                                                                                                  

Az itáliai művészet korszakait gyakran a század olasz megnevezésével jelölik. Eszerint az előlegző a 14. század a trecento; nagy festői között: Giotto, Cimabue, Ambrogio Lorenzetti, Gentile da Fabriano, Antonio Pisanello; a 15. sz. a quattrocento: Donatello, Masaccio, Fra Angelico, Botticelli; a 16. század a cinquecento kora: Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Tiziano, Tintoretto, Veronese. 

A quattrocento a kora reneszánsz ideje (1420–1500). A cinquecentóra a stílusfejlődés két szakasza esik: a fejlett (1500–1540) és a késő reneszánsz (1540–1580).     

Donatello ((1386–1466)  – Donato di Niccolò di Betto Bardi az egyetemes művészettörténet egyik legnagyobb mestere volt, és életpályáján, mely a század első évtizedétől a hetedikig ívelt, úgyszólván minden korszerű műfajban remekműveket alkotott.