Melyik mű szereplői a következők: Fierling Anna, Kattrin, Stüsszi, Eilif? - Irodalom

Bertold Brecht: Kurázsi mama - A központi figura Fierling Anna markotányosnő, kit mindenki csak Kurázsi mama néven ismer (kurázsi: bátorság merészség). A szerző szándéka szerint könyörtelen, hitvány jellem, akit semmi nem érdekel az üzleten kívül, ki még a háborúból is csak hasznot kíván húzni, s aki anyagi gyarapodása érdekében képes saját gyermekeit is feláldozni. Felfogását egy idézet jellemezi a legjobban: aki boldogulni akar annak "nyelni kell, nyelni kell, nincs más oltalom." Azért áll a háború szolgálatába, hogy el tudja tartani három gyermekét. Sokat tud a háborúról, csak a legfontosabbat nem tudja: az öldöklést, az embertelenséget nem lehet büntetlenül szolgálni. A közönség mégis képes szívébe zárni Kurázsi mamát. Mert csodálni való életereje, hogy mindig képes mindent újra kezdeni. Három gyermeke van, három apától, egyetlen vagyona az echós szekere, ami a megélhetést biztosítja családja számára. Már az első jelenetben megjósolja gyermekei halálát, mégis mindent kockára tesz a pénzszerzés reményében. Legidősebb fiát szeretné megmenteni a katonasortól, de mégis belépteti a seregbe. Eilif parasztokat ölt meg, s amiért régebben megdicsérték, egy fordulattal később kivégezték. Még anyjától sem tudott elbúcsúzni, mert épp üzleti ügyeit intézte, így azt sem tudta, hogy fia meghalt. Stüsszi túl becsületes, ez okozza a vesztét. Anyja ugyan megmenthetné, de mikor fia holttestét elé viszik, azt is le kell tagadnia, hogy ismeri, így tisztességesen el sem temetheti. Bár Kurázsi mama tette elrettentő, mégis a józan megfontolás vezeti. Mert mi is lenne a gyermekeivel, ha őt, a családfenntartót letartóztatnák? Lánya sorsában is felelős, hiszen akkor csúfítják el arcát, mikor anyja áruját védi. A lány némasága sokat elárul Brecht pozitív értékekről vallott felfogásáról. Kattrin reakciói azonban nagyon sokat elárulnak a háború kegyetlenségeiről, borzalmáról is. Mikor megtudja, hogy a katonák az éjszaka leple alatt be akarnak venni egy várost, felmászik egy kunyhó tetejére, és dobolni kezd. Nem fél a halálos fenyegetésektől sem, nem hagyja abba, végül lelövik, de a várost sikerül megmentenie. A Brechti iróniára jellemző, hogy a város megmenekülése után is hallhatjuk az ágyúdörgést, a háború nem ért véget, Kattrin tette tehát hiábavaló volt. Kurázsi mamát a háború tette ilyenné. A darab nézése közben a befogadó fél rákényszerül arra, hogy végiggondolja: ő mit tenne ilyen helyzetben? Együtt lehet érezni a magára maradt anyával, hiszen az a kisember látható benne, ki igazi vesztese a háborúnak. Sokat élt, sokat tapasztalt asszony látható a színen, ki többször is tolmácsolja a szerző gondolatait, s ki beszédében éleslátásáról tesz tanúbizonyságot. Az az ember, kinek a győzelemért és a vereségért is nagy árat kell fizetnie. Mikor lánya holttestét látja, összeroppan. Egyedül az tartja benne a lelket, hogy fiát még láthatja, hisz nem tudja róla, hogy már rég halott. Ezért magát fogja a kocsijába, és megint nekivág a kalmárkodásnak.