Melyik mű szereplői a következők: Béla bácsi, Kardics, Kopjáss István, Andris bácsi? - Irodalom

Móricz Zsigmond (1879-1942) a Nyugat első, nagy nemzedékének tagja, a 20. század első felének legjelentősebb regényírója. Regényköltészetére nagy hatással volt Jókai és Mikszáth. Nehezen sikerül hatásuk alól kivonnia magát és megtalálnia az saját önálló hangját.

Első regénye (1909) a Sárarany. A 19-20. század jellegzetes témája a dzsentrivilág (lásd Mikszáth). A Móricz korabeli dzsentri nem azonos már azzal a társadalmi réteggel, amelyről Mikszáth írásai szólnak. Az ún. dzsentriregényei a történelmi osztályból való fokozatos kiábrándulás egy-egy állomása.

A teljes illúzióvesztés regénye a Rokonok (1932). Témája egy képzeletbeli alföldi város (így nem egyedi eset, hanem általánosítható az egész országra) Zsarátnok urainak leleplezése egy új főűgyész, Kopjáss István hivatali pályfutásán keresztül. Kopjáss, maga is dzsentri, megválasztásáig tiszta erkölcsű ember volt, aki még népboldogító légvárakat is dédelgetett lelkében. Azonban lassan, fokozatosan a felszínre kerülnek jellemének a látens, negatív vonásai, amelyek egyenes utat mutatnak az erköcsi és fizikai megsemmisüléshez. Ennek az útnak sarokkövei a "rokonok", Béla bácsi a polgármester, a hatalom birtokosa, valamint Andris bácsi a "szegény" rokon.