| Manapság csupán az a közhelyes kép él az emberekben, hogy Esterházy Miklós pazarló, pompakedvelő főúr volt - innen ered egyébként a „fényes” jelző. Azt viszont kevesen tudják róla, hogy a nemes testőrség kapitányaként a katonai alakulatot műveltségi intézménnyé formálta, amely lehetőséget nyújtott a testőríróknak tehetségük kibontakoztatására. A művészetek elkötelezettjeként felkarolta a festészetet, a színházi kultúrát és természetesen a zenét. Gyarapította a hercegi udvar képgyűjteményét, unokája, II. Miklós pedig ebbéli ambícióját folytatva a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét alapozta meg. Eszterházán adták elő Magyarországon először az 1770-es években Shakespeare drámáit, az Otellót és a Lear királyt. A zene és Esterházy Miklós kapcsolatát legérzékletesebben Jospeh Haydn munkássága fémjelzi. A komponista legtermékenyebb alkotói korszaka ugyanis az egykori Eszterházához, a mai Fertődhöz kapcsolódik, amikor Haydn a herceg szolgálatában állt. Valószínűleg Morzinnál figyelt fel a zeneszerzőre Esterházy Pál herceg, aki 1761-ben másodkarmesterré nevezte ki a kismartoni (Eisenstadt) zenekara mellé. A herceg egy év múlva meghalt, utódja fivére, Esterházy „Fényes” Miklós (avagy „Pompakedvelő” Miklós) lett. Testvéréhez hasonlóan ő is aktívan zenélt (kiváló barytonjátékos volt), és új zenekari és barytondarabokat, operákat rendelt Haydntól. Haydn 170 darabot írt a herceg kedvenc hangszerére. A feudális „szolga-gazda” viszony ellenére a herceg becsülte Haydn tehetségét, még azt is elnézte, hogy mások számára is komponált. Egy idő után már őt tekintette a zenekar vezetőjének, az első karmester halála után pedig „capellmeisterré” nevezte ki.1762-ben a herceg versailles-i stílusú palota építését határozta el a mai Fertődön (Eszterháza). A kastélyépület 1766-ra készült el, 1768-ra a színház, majd a Muzsikaház. Ebben laktak a zenészek is, családtagjaik azonban Kismartonban maradtak. Valószínűleg ez vezetett 1772-ben a „Búcsúszimfónia” megírására. Bábszínház is épült, Haydn ennek számára marionett-operákat komponált. |
