Candide jámbor fiúcska, jámboran hallgatja nevelője, Pangloss mester tanítását arról, hogy minden oka megvan a boldogságra, hiszen a világok közt épp a legeslegjobba sikerült "leszületnie", oda, ahol nincs ok okozat nélkül, s ahol minden a legeslegjobban van: "orrunk például azért van, hogy legyen min hordani a szemüveget, s lám, ezért is hordunk szemüveget." Candide örömmel hisz ebben a tanításban, csak az a baj, hogy magára is alkalmazza, s azt gondolja, hogy szívünk azért van, hogy szerelemmel töltsük meg, s szerelmes is lesz Kunigundába, a nagy tekintélyű báróék leányába, aki viszontszereti, csak hát a bárónő a maga háromszázötven fontnyi súlyocskájával és a nagy tekintélyű báró a maga hetvensok ősével nem tűrhet ilyen mesalliance-ot, így aztán úgy hajítják ki szegény Candide-ot, hogy attól kódul.