(gör. epilogosz) 'utószó'

1. Az irodalmi művek törzsszövegétől különálló, azt magyarázó vagy összefoglaló befejezés. Az epikus és az értekező prózai művekben utószónak, a verses-költői alkotásokban utóhangnak nevezik. A drámai művekben a közönséghez forduló színész monológja és a darabhoz függelékként illesztett utójáték elnevezése. 2. A klasszikus retorikában a peroráció, azaz a szónoki beszéd befejező, záró része.