Edward Morgan Forster (1879. január 1. – 1970. június 7.) érdemrenddel kitüntetett angol regényíró, novellaíró és esszéíró volt. Művei közül ironikus és jól felépített regényei a legismertebbek, melyek a 20. századi Egyesült Királyság és Írország társadalmának osztálykülönbségeiből fakadó képmutatást mutatták be. Forster legismertebb regényei az Út Indiába (Passage to India) és a Howards End. Forster homoszexuális volt, ám életében ezt nem vállalta fel a közvélemény előtt. Halála után kiadott regénye, a Maurice, egy felnőttkorba lépő meleg férfiről szól. Szoba kilátással (A Room with a View) Az 1900-as évek elején egy fiatal, jó családból származó angol ifjú hölgy, Lucy Honeychurch először látogat el a ködös Albionból a napfényes Toszkánába, Firenzébe. A Bertolini panzióban száll meg, ahol csak angolok szoktak szobát kivenni. A hely melegsége, a helyiek kedvessége nem csupán őt, de kuzinját és kísérőjét, Charlotte Bartlettet is elragadtatással tölti el. Lucy hamarosan megismerkedik egy különc ifjúval, George Emersonnal, aki egy számára teljesen szokatlan, érzelmekkel teli, bohém világot nyit meg előtte. A konzervatív Charlotte tanácsára azonban szinte menekülve indulnak Rómába, ahol Lucy összetalálkozik az álszent és sznob Cecil Vyse-szal, akinek közeledését már kuzinja is jó szemmel nézi. Hazatérve Angliába azonban ismét Emersonék társaságába kerül, és ekkor Lucy már nem tudja kivonni magát a fiatal George hatása alól, leendő esküvőjével nem törődve, szinte aléltan merül el a szenvedély és szerelem csillogó óceánjában. Szellem a házban (Howards End) Howards End egy vidéki birtok neve, s egyben az angol hagyomány Forster szerint legértékesebb részének jelképe, ahol az író érzelmek és konvenciók, szociális felelősség és emberi gonoszság égetően aktuális konfliktusára lel. A történet középpontjában két család áll. Egyrészt a dúsgazdag Wilcoxék: Henry, a hűvösen charme-os vállakozó és beteges felesége, Ruth. Másrészről a művelt, érzékeny Schlegel kisasszonyok, akik intellektuális lelkivilágukat a londoni teaszalonokban élik. A két életforma között és alatt Leonard Bast, a Helen Schlegel védőszárnyai alá került fiatal hivatalnok tengődik, a kisember, aki a kultúra világába vágyakozik, de akit a wilcoxi könyörtelenség és a schlegeli könyörület egymással versengve tesz tönkre. Margaret Schlegel elszánt intelligenciájával megnyeri magának Ruth Wilcox barátságát. De ez csak a kezdet: a történet íve akkor kezd feszülni, amikor Ruth meghal, és Howards Endet Margaretre hagyja az örökség átvételét, azonban Henry Wilcox és gyermekei megakadályozzák. Ezzel végzetes bonyodalmak támadnak. Margaret elfogadja a megözvegyült Henry házassági ajánlatát, akinek fia elkeseredetten küzd az osztályába bekerülni törekvő jövevények ellen. A befagyott előítéletekből és mély érzelmekből kavarodó katasztrófa az óramű pontosságával közeledik. |